Esztrich, aljzatbeton vagy simítóbeton — melyiket keresed?
A három kifejezést a hétköznapi nyelvben gyakran felcserélve használják, pedig más réteget, más vastagságot és más számítási logikát takarnak. Az alábbi táblázat alapján tudod eldönteni, melyik kalkulátorra van szükséged.
| Kifejezés | Mit takar | Jellemző vastagság | Számítás alapja |
|---|---|---|---|
| Aljzatbeton | A padló teherhordó/kiegyenlítő alaprétege, jellemzően vasalva | 8-15 cm | m³ (térfogat) |
| Esztrich | Vékony, jellemzően gyárilag előkevert kiegyenlítő/burkolatalap réteg | 3-8 cm | kg/m²/cm (zsákos termék) |
| Simítóbeton | Az esztrich/aljzatbeton felső, simára húzott záróréteg megnevezése | nem önálló réteg, hanem technika | nem önálló mennyiség |
Ha a padló teherhordó alaprétegét számolod (vastagabb, vasalt), az alap beton kalkulátor illik rád. Ha egy vékony, kiegyenlítő vagy burkolat alá kerülő réteget tervezel gyárilag kevert zsákos anyaggal, az esztrich kalkulátor a megfelelő, mert az más mértékegységgel (kg/m²/cm) számol.
Egy tipikus padlófelépítésben gyakran mindkét réteg megjelenik egymás után: legalul az aljzatbeton (teherhordó, vasalt), erre kerül az esztrich (kiegyenlítő, vékonyabb), amire végül a burkolat (csempe, laminált) épül. A két réteget külön kell megtervezni és kiszámolni — ne próbáld egyetlen kalkulátorral, egyetlen vastagsággal helyettesíteni mindkettőt.
Az esztrich és az aljzatbeton ugyanaz?
Nem — az aljzatbeton a teherhordó/kiegyenlítő réteg általános neve, az esztrich ennek egy konkrét, jellemzően vékonyabb, gyárilag előkevert, kg/m²/cm alapon adagolt változata. A hétköznapi nyelvben sokszor felcserélve használják.
Miért kevered össze ezt ennyi ember?
Mert a gyakorlatban gyakran ugyanazt a célt szolgálják (a padló kiegyenlítése, burkolat alá), és sok kereskedő is lazán, egymás szinonimájaként használja a két szót — pedig a mennyiség-számításuk (m³ vs kg/m²/cm) alapvetően más.
Frissítve: 2026-08-09