Mikor kell dilatációs hézag a betonba?
Nagyobb, összefüggő felületnél 3-4 méterenként érdemes hézagot vágni vagy előre kialakítani — ez a hőtágulásból eredő repedést egy kontrollált vonalba tereli, a felület szanaszét repedése helyett.
A beton hőmérséklet-változás hatására tágul és zsugorodik. Egy nagy, megszakítás nélküli felületnél ez a mozgás feszültséget épít fel, ami előbb-utóbb megrepeszti a betont — kiszámíthatatlan helyen és formában. A dilatációs hézag egy szándékosan gyengített vonal, ahol a mozgás szabadon, kontrolláltan történhet.
Tipikusan nagyobb kocsibeállóknál, teraszoknál, és a fal mentén (ahol a beton egy másik szerkezethez csatlakozik) — utóbbinál a peremszigetelés tölti be ugyanezt a szerepet, lásd az esztrich készítése oldalt.
Mikor kell dilatációs hézag a betonba?
Nagyobb, összefüggő betonfelületnél (kocsibeálló, nagyobb terasz) 3-4 méterenként érdemes hézagot vágni vagy előre kialakítani, hogy a hőtágulásból eredő repedés kontrollált vonalban jelentkezzen a felület szanaszét repedése helyett.
Mivel lehet dilatációs hézagot kialakítani?
Friss betonnál egy hézagvágó léccel vagy szerszámmal be lehet nyomni a vonalat, már megszilárdult betonnál vágógéppel utólag is kialakítható — a lényeg, hogy a hézag a beton vastagságának legalább negyedéig érjen.
Frissítve: 2026-08-09